20.10.2025
Európa levegője: száz év alatt a szmogtól a tisztább levegő felé
Az elmúlt száz év Európában komoly környezeti átalakulást hozott: a szénfüsttel teli ipari korszakból fokozatosan a szabályozások és technológiák által tisztább levegő felé léptünk. Ugyanakkor ma is maradtak kihívások – különösen a finom részecskék és a városi levegőben felhalmozódó szennyező anyagok terén.
A szmog évszázada
A 20. század első felében a nehézipar és a háztartási szénhasználat következtében a kén-dioxid (SO₂) és a korom koncentrációja rendkívül magas volt. Az 1952-es londoni nagy szmog tragédiája fordulópontot hozott: a következő évtizedekben az ipari szűrők, a magasabb kémények és az új energiapolitikák hatására az 1970–80-as évek csúcsaihoz képest a SO₂-kibocsátás 2016-ra közel 90%-kal csökkent. Ez a változás világszinten is jelentős: az ipari forradalom idején Európa és Észak-Amerika adta a globális SO₂-kibocsátások több mint 80%-át, mára ez az arány töredékére esett vissza.
A modern légszennyezés új formái
A nehézipar visszaszorulásával a figyelem más szennyezőkre terelődött. A szálló por (PM2.5 és PM10), a nitrogén-oxidok (NO₂) és a talajközeli ózon (O₃) lettek a fő kihívások. Bár az uniós országokban 2005 és 2022 között 45%-kal csökkent a PM2.5-nek betudható korai halálozások száma, a legtöbb európai városban még mindig nem éri el a levegő minősége a WHO által javasolt szinteket. A nitrogén-dioxid koncentrációja is mérséklődött az Euro-szabványok és katalizátorok bevezetése óta, de sok nagyvárosban – köztük Budapesten, Milánóban vagy Párizsban – még mindig gyakori a határérték-túllépés. A talajközeli ózon nyári időszakban különösen problémás: napfény hatására a kipufogógázok és ipari kibocsátások reakciójával képződik, és irritálhatja a légutakat.
Urbanizáció és közlekedés hatása
Miközben a régi ipar leépült, az autóforgalom és az urbanizáció új típusú szennyezést hozott. Ma az EU lakosságának mintegy kétharmada városokban él, ahol a közlekedés, a fűtés és a sűrű beépítés miatt a szennyező anyagok könnyen „bennragadnak” a levegőben. Pozitív fejlemény, hogy egyre több város tesz lépéseket a helyzet javítására: autómentes zónák, elektromos közlekedés, zöldtetők és korszerűbb fűtési szabályok csökkentik a szmogot. Ezek az intézkedések már érezhető javulást hoztak Nyugat- és Közép-Európában, de Délkelet-Európában a javulás lassabb.
Egészségügyi következmények és célok
A levegőszennyezés továbbra is az egyik legnagyobb környezeti egészségügyi kockázat Európában. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint 2018-ban mintegy 379 000 ember halt meg idő előtt a szálló por miatt, további tízezrek pedig a nitrogén-dioxid és az ózon hatására. Az EU célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse a PM2.5 okozta halálozásokat a 2005-ös értékekhez képest. Jelentős előrelépés már történt, de a WHO-ajánlások szintjét még nem értük el.
Tisztább jövő, tisztább levegő – merre tart Európa?
Európa levegője száz év alatt látványosan javult a környezetvédelmi szabályozások és technológiai fejlesztések hatására. Ugyanakkor a WHO-ajánlások eléréséhez további lépésekre van szükség: a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kiváltása, a közlekedés további zöldítése és az egészségközpontú várostervezés elengedhetetlen. A tiszta levegő nem luxus – hanem alapvető emberi jog, amelyért Európának tovább kell dolgoznia.
Források
• Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA): Europe’s Air Quality Status 2023; Air Quality in Europe 2022; Marked Improvement in Europe’s Air Quality over Past Decade; Health Impacts of Exposure to Air Pollution (Indicator Analysis).
• Világ Egészségügyi Szervezet (WHO): Air Pollution and Climate Change: Pollen and Health (2021).
• ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP): Gap Between Air Pollution Pacesetters and Laggards in Europe and Central Asia.
• IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis): A Chronology of Global Air Quality.
• Eurostat: Urban-Rural Europe – Demographic Developments in Cities.
